Az első leírás - Succulenta 67 (1): 4-7 (1988):
Szukkulens törzse (szára, hajtása) lapított gömb alakú, magassága mintegy 45
mm, átmérője 45 mm, matt zöldtől szürke zöldig. Csúcsa enyhén besüllyedt,
gyapjas, a közeli areolák tövisei által fedett. Répagyökerű faj. Bordáinak
száma 9-10, egyenesek vagy enyhén hullámosak, egyértelműen felismerhető
függőleges barázdákkal. Dudorok lekerekítettek, egymásba folyók,
keresztrovátkák vagy állképződmények nélküliek, kivéve az igen fiatal
növényeknél. Areolák kerekdedek, nagyok, 6-8 mm átmérőjűek, kezdetben fehér
gyapjasak, majd feketések, 17-20 mm távolságban vannak egymástól. A
peremtöviseinek száma 7-9 darab, 3-4 párban állnak, ebből egy lefele
irányul, erősek, görbék, összefonodóak, kerekded keresztmetszetűek, a
hosszuk 30 mm-ig terjedhet, a fiatal tövisek vagy gesztenyebarnák sárgás
tövel vagy feketés szürkék vöröses tövel. Idősebb korban minden tövis
szürkés fehér lesz barnás heggyel. A középtövisek száma 1-2, erősek, felfele
ívelődök, a hosszuk 35 mm-ig terjedhet, a színük olyan mint a peremtöviseké.
Virágai a csúcsi fiatal areolákból erednek, tölcsér formájuak, kb. 65 mm
hosszúak és 60 mm átmérőjűek. A magház kb. 15 mm hosszú és 10 mm átmérőjű,
falevél-zöld, olykor több vagy kevesebb bíborszínű legömbölyített 5 mm
széles és 3-4 mm magas pikelyekkel. A pikkelyek fehér pereműek rózsaszínű
heggyel és fokozatosan mennek át a külső lepellevelekbe.A külső lepellevelek
lapát alakúak, kb. 30 mm hosszúak és 7 mm szélesek, rózsafehérek,
barnás-zöldes középcsíkkal. A belső lepellevelek világos rózsaszínűek
kármin-rózsaszínű középcsíkkal, lapát alakúak és a végük hegyben végződnek,
kb. 34 mm hosszúak és 6,5 mm szélesek, a virágtorok élénk kárminszinezetű.
Az elsődleges porzószálak a bibeszál körül, a másodlagosak egészen a
receptaculum fala mentén erednek és a legfelsők a bibeszálra ráhajlanak.
Minden porzószál fehér a tövük rózsaszínű. A portok tiszta sárga. A bibeszál
kissé zöldesfehér, 12 mm hosszú (ritkán 20 mm) és 1,7 mm átmérőjű. A bibe
világossárga, 9 ágú, a portokok alatt helyezkedik el. Termése 23 mm hosszú
és 15 mm átmérőjű, letompított (csonka) orsó formájú, palackzöld, rózsa
színezetű, vékony fehérperemű pikkelyekkel. Mag fazék formájú, matt
vöröses-barna, 1,2-1,3 mm magas és 0,8-1 mm széles és ugyanilyen vastag,
maghéj sűrűn fedett szabályos mintázatú szemölcsökkel, „nyitott" részek
nélkül. A szemölcsök a köldökszegély közelében kerekdedtől kissé ovális
alakúig, nem laposak. A köldök hosszúkás ovális, ívelt, a szivacsos pereme
visszahajlik, sárgásfehér szövetű, köldök lapos, csírakapu kissé csapott,
nem borítja be köldökszövet. Magköpeny hiányzik. A mag Schütznél a
Microsemineum, Buxbaumnál a Mostiana fajsorba tartozik.
Élőhely: Argentína San Juan tartományban San Agustin de Vella Fertil.
Jaques Lambert 1983. november 21-én gyűjtötte e „fajt" JL 69 gyűjtőszámon,
850 m tengerszint feletti magasságban. Élőhelyén tövises bokrok között nő,
kőomlásos hegyoldalon, folyó mentén egy mesterséges tónál. Közelében nő a G.
saglionis és a G. castellanosii. Lambert abban az időben közeli rokonát nem
ismerte, azonban egyre többen csak a G. castellanosii társnevének tekintik.
Tartásával kapcsolatosan különösebb igénye nincs. Szaporítása magról könnyen
lehetséges.
Gymnocalycium acorrugatum Lambert
Nieuwbeschrijving: Gymnocalycium acorrugatum Lambert spec. nov.- Succulenta
67(1): 4-7 (1988).
Typ: J. Lambert JL 69, 21.11.1983, Argentinien, Prov. San Juan, San Agustin
de Valle Fertil, Sierra del Valle Fertil, in altitudine 850 m (Herbario
Universitatis Rheno-Traiecti).
Lapszemle
Gert J. A. Neuhuber: Ergebnisse langjähriger Pflanzenstudien und
Beobachtungen an den heimatlichen Standorten
Teil 3: Gymnocalycium acorrugatum Lambert
Gymnocalycium 19 (4) 2006: 687-690
Az 1988-ban leírt G. acorrugatum-ot sokáig csak a G. castellanosii
társneveként (szinonima) vagy legjobb esetben is csak változataként
emlegették a szakemberek. Bár Lambert is említette az első leírás
alkalmával, hogy a G. acorrugatum közeli rokona a G. castellanosii-nak,
mégis a különbségeket elegendőnek találta az új faj közléséhez. 2003-ban R.
Kiesling és Metzing Flora San Juan 2: 178. oldalán a G. acorrugatum-ot
visszaminősítik a G. castellanosii alfajának. A 9 fotóval illusztrált cikket
a G. acorrugatum eredeti leírásával kezdi, majd az élőhelyek különbözőségét
tárgyalja és azt a véleményt formálja meg a szerző, hogy a G. acorrugatum-ot
szerencsésebb alfajként nyilvántartani.
Nómenklatúra:
Gymnocalycium acorrugatum Lambert Succulenta 67(1): 4-7, 1988
Gymnocalycium castellanosii ssp. acorrugatum (Lambert) Kiesling & Metzing
2003
Gymnocalycium castellanosii ssp. acorrugatum (Lambert) G. Charles CSI 20:17,
2005, comb. superfl. et inval.
2010.01.01-es státusz: G. rhodantherum (Graham Charles, 2009)
Microsemineum alnemzetség sensu G. Charles, Castellanosiana fajsor sensu
Buxbaum
Gymnocalycium acorrugatum Lambert Nieuwbeschrijving: Gymnocalycium
acorrugatum Lambert spec. nov.- Succulenta 67(1): 4-7 (1988).
Typ: J. Lambert JL 69, 21.11.1983, Argentinien, Prov. San Juan, San Agustin
de Valle Fertil, Sierra del Valle Fertil, in altitudine 850 m (Herbario
Universitatis Rheno-Traiecti).
Fotó: Gonda István